Magyarország legöregebb folyamatosan működő klubja.
Magyarországon a vitorlázórepülés története 1929-ben a MOVERO-val (Magyar Országos Véderő Egylet Repülő Osztálya) kezdődött meg. 1930-ban Antal Lajos főmérnök és Varga Imre vezetésével a MÁV Istvántelki Főműhely dolgozói megalapították a MÁV Testvériség Sport Egyesület Repülőosztályát, és még ebben az évben az Istvántelki műhelyben elkészült az első két repülőgép és felépült a hangár. A repülőtér a Farkas-hegyen volt, ahol ma egy emlékmű jelöli a helyét. A Szekrényes-hegyen található beton rámpáról („katapult”) pedig a tapasztaltabb pilótákat indították gumikötél segítségével.
Az egyesület gyorsan fejlődött, 1942-ben megalakult a motoros szakosztály és közben vidéken is egyre több helyen kezdődött meg a repülés. 1944-ben a hangár ismeretlen okok miatt teljesen leégett, az egyesület összes repülőgépe megsemmisült. 1945-46-ban felkutatták és helyreállították a háborúban megrongálódott repülőket és ’46-ban újraindították a repülést. 1953-ban a Magyar Repülő Szövetség és az összes klub beolvadt az MHSZ-be. (Magyar Honvédelmi Szövetség) 1989-ig csak az MHSZ égisze alatt lehetett repülni Magyarországon.
A klub növekedése és technikai fejlődése miatt szükségessé vált egy nagyobb és síkabb repülőtér. 1957-ben felépült a „Biai földeken” az első hangár és megnyílt a jelenlegi reptér – az ehhez szükséges munka közel egészét az itt repülő emberek végezték. A leköltözés után véget ért a gumiköteles indítások időszaka, és farkashegyen meghonosodott a kétkormányos géppel történő oktatás. Az első hangárt a MÁV Repülőklub építette majd ’59-ben megépült az első klubház is. Később a második hangárt a BHG Repülőklub építette – a klub pár év múlva beolvadt a MÁV Repülőklubba. Habár a klub próbálta megtartani önálló arculatát, a központi irányítás miatt ez csak részben sikerült, ennek egyik következményeképp jött létre az ejtőernyős szakosztály.
1970-ben a MÁV klub 40. évfordulójára a MÁV egy fejlesztési tervet készített melynek keretein belül megépült a második hangár és a faház amelyet a mai napig használunk, valamit számos új repülőgép illetve korszerű ejtőernyő került beszerzésre. 1974-ben a klubtagok segítségével kiépült a vízellátás a reptéren majd ’75-ben megérkeztek a MÁV támogatásával a fejlesztési terv keretében vásárolt első repülőgépek. A ’80-as évek elején megépült az új központi épület és a műhely. 1989-ben az MHSZ felbomlásával újra önálló lett a klub. A ’90-es években a géppark továbbra is a ’70-’80-as évekbeli repülőkből állt, amiknek a fenntartása és üzemeltetése drága volt, ezért hosszú, több évtizedes folyamat kezdődött, hogy a gépeket lecseréljük korszerűbb, olcsóbban üzemeltethető elsősorban német és lengyel gyártmányú repülőkre. Ebben az időszakban szűnt meg fokozatosan az ejtőernyős szakosztály.
A rendszerváltással a hazai repülőklubok helyzete több szempontból is megváltozott, így megszűnt az anyagi támogatásunk is a MÁV-tól. A nevünket megtartottuk, hiszen kezdetektől az egyesület nevének része és ez is jelzi, hogy a klubunk (a folyamatos működést tekintve) a legrégebbi az országban! Történelmünk, hagyományaink és szakmai színvonalunk miatt jól ismertek és elismertek vagyunk a repülős társadalomban. Az elmúlt 15 évben sikerült az egyesület működését minden szinten transzparenssé tenni és megfelelő vezetés révén elérni, hogy az egyesület cash flow kimutatása folyamatosan pozitív legyen!
A folyamatos géppark korszerűsítés révén klubunk országos szinten modern gépparkkal büszkélkedhet. Természetesen újabb gépek beszerzése továbbra is célunk, 2025-től teljesen átálltunk Twin Astir típúsú kiképzőrepülőgépek használatára a korábbi fa- és fém építésű K-7 típúsú repülőgépekről, így már kizárólag üveg- és szénszálas kompozit műanyag építésű gépekből áll a gépparkunk. Kiképzés végeztével, több lépcsőben folyamatos szakmai fejlődést tesz lehetővé a flottánk, biztosítva tagjaink hosszú távú kiszolgálását és akár versenyeken való részvételüket.
A repülőtér tulajdonos Budakeszi Önkormányzattal és a lakosokkal is kiváló a kapcsolatunk, 2013 óta a MÁV Repülőklub látja el a repülőtér üzemeltetését. Egyre több rendezvénynek biztosítunk helyet, ezek közül a legnagyobb és legfontosabb a Budakeszi Családi nap, ami évek óta egyre több emberrel ismerteti meg a Farkashegyi repülőteret és a repülést. Ezen kívül sok kisebb, jellemzően céges rendezvényt bonyolítunk le. Egyesületünk rendszeresen képviselteti magát különböző sport és kulturális rendezvényeken, többek közt a Múzeumok Éjszakáján az Aeroparkban.
Vezetőségünk és klubtagjaink elkötelezettek a repülőklub és a repülőtér fejlesztése mellett, melyre – a repülőtér üzemeltetés révén – egyre több lehetőségünk van klub és repülőtér szinten is. Közhasznú egyesületként szeretnénk megfelelő helyet biztosítani sportolásra és kikapcsolódásra, nem csak a repülősportok rajongóinak, ezzel is hozzájárulva a repülősportok népszerűsítéséhez. Egyik legfontosabb célunk, hogy megismertessük és megszerettessük – elsősorban a fiatalsággal – a vitorlázórepülést és évről évre többeket vonjunk be a közösség életébe. Terveink szerint a repülőteret folyamatosan fejlesztjük, hogy ezáltal mind a pilóták, mind a látogatók számára még színvonalasabb környezettel tudjunk szolgálni. A repülőtéri egyesületek tagjainak összefogásával a közelmúltban megújult a Szekrényes-hegy melletti vitorlázórepülő emlékmű.
